Milota község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 868 fő
Terület: 15.39 km²
Népsűrűség: 56,4 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mellett, a Tisza mentén fekvő település.

Tiszabecs 5 km, Szatmárcseke 14 km, Tiszacsécse 4 km, Túristvándi 14 km, Fehérgyarmat 28 km, Kölcse 7 km távolságra található.

Története

Milota és környéke már a Honfoglalás idején lakott hely lehetett, amire a település nevét adó Milota (Mélóta)-monda is utal.

Milota nevét az oklevelek 1181-ben említik először, a cégényi monostor határjárása alkalmával.

1315-ben a település a Szente-Mágócs nemzetség-ből származó Kölcsey család tagjainak birtoka. A birtokot a Kölcseyektől – hűtlenség miatt – elkobozták, azonban Nagy Lajos király visszaadta a családnak az elkobzott birtokot.

1344-től kisebb nagyobb megszakításokat leszámítva mindvégig a Kölcsey család tagjai voltak fő birtokosai.

1496-ban az Ujhelyi család nyert királyi adományt többekközött Milota helységre is.

XVIII. század végén fő birtokosai a Kölcsey családbeliek, de birtoka volt még itt a Tarpay, báró Perényi, gróf Barkóczy, Ormos, Horváth és Uketyevich családoknak is.

A falu hajdan a Tiszához közelebb feküdt, azonban az állandó árvízveszély miatt más - magasabban fekvő – helyre költözött, mai helyén épült újjá.

A falu híres diótermesztéséről, a környéken, s a Tisza mentén csodás szépségű diófaligetek húzódnak. Az ítt termett papírhélyú Milotai 10-es diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték.

Az itt termő világhírű milotai dió tiszteletére minden év augusztus utolsó szombatján megrendezik a Diófesztivált.

Nevezetességei

Diófesztivál

Református temploma – 1772-ben, későbarokk stílusban épült.
Parókia – 1890-ben épült.
milotai Nyilas István református püspök, Bethlen Gábor udvari főprédikátora is itt született a községben.
Diófesztivál
Védett fehérnyárfás, a Tisza partján.

Következő községek

További községek